Vadgesztenye 2.

Ne feledkezzünk meg a gyerkőcökről sem!

Most, hogy itt a várva várt vadgesztenyegyűjtögetőidőszak, tegyünk egy nagy sétát! Hisz nincs is olyan park, ahol ne lenne legalább egy valamirevaló gesztenyefa!

Ha megtaláltuk, huzzuk elő a féltve dugdosott zacsinkat és jól tömjük meg! Egy nagy táska vadgesztenyénél csak kettő jobb!!!

a zsákmány

Persze ne siessük el ezt a kulcsfontosságú műveletet! Ki kell választanunk a legszebb, a lehető legváltozatosabb formájú és rajzolatú példányokat!

Hazaérve rögtön borítsuk ki a zsákmányt az asztalra és csodáljuk meg mindet egyesével! Képzeljük el, hogy melyik mire lenne a legalkalmasabb!

Read Full Post »

Vadgesztenye 1. – Aesculus hippocastanum

A vadgesztenye, vagy ha úgy tetszik bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, olasz: ippocastano) a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozik, az (Aesculus) nemzetség legismertebb faja, közkedvelt díszfa.
A Kis-Ázsiában őshonos lombhullató fa, 15-30 m-re is megnő. Összetett levelei 5-7 cm hosszúak, fogazott szélű tojásdad levélkékből állnak. Felálló bugavirágzatán elhelyezkedő ötszirmú virágai sárgásfehér vagy pirosasfehér színűek, kellemes illatúak. Zöld tüskés kupacsában található fényes, vörösesbarna makktermése. Magyarországra a törökök hozták be, azóta megtalálható utak mentén, parkokat, temetőket díszít.

a vadgesztenye levele és virága

A magját, azaz a gesztenyét hasznosítják is. Szeptember-októberben gyűjtik be és friss vagy tinktúra állapotban használják fel. A fa kérgét is hasznosítják: tavasszal fejtik le az ágakról és eszkulint vonnak ki belőle.

Read Full Post »

Il blog ha un anno! – Egy éves a blog!

Quando decidemmo di far conoscere i nostri saponi  ad una cerchia maggiore di persone,  pensammo – tra le varie ipotesi – ad un blog. Un sito già l’avevamo, ma volevamo qualcosa che ci consentisse di parlare anche d’altro e  – soprattutto – quando volevamo noi.  E’ così nato questo blog, esattamente un anno fa. Fortunatamente conta già un discreto numero di visitatori.  Alcuni sicuramente troveranno difficile seguire un filo logico nel blog, ma occorre precisare che la scelta degli argomenti dei post deriva dall’estro del momento. Spesso ci lasciamo prendere la mano e ci viene voglia di scrivere anche di argomenti fuori tema.  Ognuno scrive nella propria lingua madre:  per il momento non abbiamo pubblicato articoli bilingue ma non lo escludiamo per il futuro.

La nostra speranza (oltre che riuscire a vendere saponi ed il resto  …, N.d.R.) con questo blog è quella di essere di una qualche utilità.

Eltelt egy év azóta, hogy megszületett az első bejegyzés! Köszönjük, hogy kitartóan olvastok minket!
Igyekszünk majd  – kéréseteknek megfelelően – mindenről két nyelven írni. Hiszen néhány esettől eltekintve, amikor majdnem ugyanaz megjelent olaszul és magyarul is, mindketten a pillanatnyi hangulatunknak, érdeklődésünknek megfelelően választottunk témát.

Reméljük ezentúl is találtok majd érdekes olvasmányokat nálunk! Ha igen, kérjük, hogy írjátok le ide is véleményeteket (bár továbbra is nagyon szívesen olvassuk az e-mailjeiteket!), osszátok meg másokkal is tapasztalataitokat!

Read Full Post »

Lady Rose – igazi hölgyeknek

A szappan alapját alkotó olíva-, rizs-, szőlőmag- és extraszűz olívaolajat kifejezetten érett, vízhiányos bőrre válogattuk össze, hiszen kényeztetik, táplálják, vitaminokkal és ásványi anyagokkal látják el azt.

Lady Rose

És nem hiányozhatott a sokoldalú – manapság oly divatos – sheavaj (karité vaj) sem! (ld. előző poszt: Shea vaj)

Read Full Post »

Shea vaj – Butyrospermum parkii butter

Ez egy közepesen kemény, sárgás-zöldes színű, kissé füstös illatú növényi zsiradék (színe, illata és összetétele a shea dió szedésének helyétől és időpontjától függ). A karité fa (Vitellaria paradoxa vagy Butyrospermum parkii) Közép-Afrikában honos. 10-15 méter magas, törzsének átmérője az egy métert is eléri. 20 éves korában hozza első szilvára hasonlító csonthéjas terméseit – a shea diót – de akár 200 évig is terem, méghozzá egész évben. Ennek a termésnek a magjából nyerik ki az értékes vajat.

a karité fa gyümölcsei

Afrikában étkezési célokra is használják, nem csak mint kozmetikai vagy gyógyszer alapanyag. A növény minden részét felhasználják:  a jó ízű gyümölcsöt évszázados recept szerint készítik el, az olajat főzéshez, vízlepergető anyagként, a haj ápolására, gyertyakészítésre, gyógyításra használják. Segítségével a hangszerek élettartamát is növelik: a fát, a kiszárított tököket, a bőrszíjakat erősítik vele. A feldolgozás során keletkezett melléktermékből állati takarmány, míg nagyon kemény fájából használati tárgyak készülnek.

Hogy készül hagyományosan a sheavaj?

Read Full Post »

Un frutto di stagione: la Giuggiola

Dopo il melograno, volevo parlare di un’altra pianta da frutto ritenuta coltura marginale ma che  si trova frequentemente nella mia zona di origine e che fruttifica proprio in questo periodo: il giuggiolo. Il frutto viene chiamato giuggiola ma nella tradizione dialettale di alcune regioni come il Veneto viene chiamata  “zizoea” o  “zizoa“.

giuggiole

Il giuggiolo (Ziziphus zizyphus), noto anche come dattero cinese,  (in ungherese: jujuba vagy kínai datolya) è una pianta a foglie decidue della famiglia delle Rhamnaceae,  utilizzato spesso come pianta ornamentale.
Si ritiene che il giuggiolo sia originario dell’Africa settentrionale e della Siria; in Italia è stato importato dai romani.
È possibile trovare esemplari di giuggiolo nei climi più diversi, tuttavia la pianta dà buoni frutti soltanto alla fine delle estati calde. La pianta è in grado di sopravvivere ad inverni freddi, con temperature fino a -15 °C e non ha particolari esigenze di terreno.  La crescita della pianta è molto lenta per la formazione di cortissimi brachiblasti. La presenza di alberi di mole significativa,  quindi molto vecchi,  è piuttosto rara.
I semi sono molto restii a germogliare a causa dell’endocarpo molto duro,  per cui la pianta è propagata più facilmente per mezzo dei polloni radicali.

Read Full Post »

W la schiuma – nemezelő szappan

A cím ne tévesszen meg senkit! Természetesen egy mosakodásra alkalmas szappanról van szó. Egy bőven habzó, illatmentes unisex szappanról, melyet minden korosztály használhat nemtől függetlenül.

W la schiuma - hab, hab és hab

Hogy nemezelő szappannak hívjuk, az onnan jött, hogy egy kedves vásárlónk hobbyja a nemezelés és olyan szappant keresett, ami jól habzik és nem szárítja a kezet rendszeres használat esetén sem. Az ő segítségével “fejlesztettük ki”, a formája is olyan lett, amilyennel könnyebb dolgozni. Azóta már sok szép dolog került ki a kezei közül szappanunk segítségével!

Az olíva-, kókusz-, napraforgó- és ricinusolaj A, D, E, K vitaminokat, telítetlen zsírsavakat, fehérjéket, ásványi anyagokat, antioxidánsokat tartalmaz. Ápolják, táplálják a bőrt, ezért bőrbetegségekben szenvedők is nyugodtan használhatják. Gazdag habja élvezetessé teszi a fürdést kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Illatanyagot nem tartalmaz.

Read Full Post »

Iperico (Hypericum perforatum)

L’iperico  (Hypericum perforatum, ungh.: közönséges orbáncfű) o erba di San Giovanni o scaccia diavoli, è una pianta officinale del genere Hypericum con interessanti proprietà.

pianta e fiori di Iperico

È una pianta perenne semisempreverde, glabra, con fusto eretto percorso da due strisce longitudinali in rilievo. È ben riconoscibile anche quando non è in fioritura perché ha le foglioline che in controluce appaiono bucherellate, in realtà sono piccole vescichette oleose da cui il nome perforatum, mentre ai margini sono visibili dei punti neri, strutture ghiandolari contenenti Ipericina (da ciò il nome erba dell’olio rosso); queste strutture ghiandolari sono presenti soprattutto nei petali. Le foglie sono opposte oblunghe. I fiori giallo oro hanno 5 petali delicati. Il nome popolare deriva dal fatto che i fiori raggiungono la fioritura massima verso il 24 giugno (ricorrenza di San Giovanni). La pianta è diffusa in tutte le regioni d’Italia e in tutto il mondo. Predilige posizioni soleggiate o semiombreggiate e asciutte.

Olio (o meglio: oleolito di iperico; INCI: Hypericum perforatum extract).
Si ottiene facendo macerare al sole per un certo tempo (anche 30-40 gg.) la pianta (capsule, fiori, foglie e gambo) in olio, ottenendo la caratteristica colorazione rossa. L’Olio di iperico si usa topicamente per la cura e la pulizia delle ferite, eritemi, bruciature e piaghe purulente.

Fiori di iperico in olio

Altri usi della pianta
Alcuni studi clinici  hanno dimostrato che l’iperico ha un’efficacia paragonabile ad alcuni psicofarmaci nella cura della depressione lieve e moderata. A volte è utilizzato, associato ad altri prodotti, anche per il trattamento fitoterapico di alcune forme d’ansia. Il principio inizialmente ritenuto attivo era l’ipericina, ma i recenti sviluppi hanno chiarito che sono diverse le classi chimiche da considerarsi corresponsabili dell’attività.

Read Full Post »