Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. október

A kókuszolajat (coconut oil; it: olio di cocco; INCI: Cocos nucifera oil)  a kókuszpálma gyümölcsének, azaz a kókuszdiónak a belsejéből, a koprából nyerik.

kókuszpálma

Ez a nagyon halvány sárgás színű olaj 24 Celsius fok alatt megszilárdul, innen a kétfajta elnevezés: kókuszolaj, illetve kókuszzsír. Az Indonéz szigetekről származó kókuszpálma a Csendes óceán egész vidékén elterjedt; legnagyobb termesztői ma a Fülöp-szigetek, Indonézia és India.

Az olaj kb. 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, nagyon jól ellenáll a magas hőmérsékletnek, nehezen avasodik.
A szűz kókuszolaj megőrzi illatát, aromáját, hiszen mechanikai préseléssel állítják elő.
A finomított, fehérített, illatmentes kókuszolaj (RBD, azaz “refined, bleached, and deodorized“) kedvelt alapanyag a kozmetikai és élelmiszeriparban. Ezt sokszor hidrogénezik (főleg az élelmiszeripar számára) vagy frakcionálják (MCT olaj, főleg orvosi alkalmazásra illetve egyes diétákhoz).

kókuszolaj

Összetétele
A kókuszolaj megközelítőleg 92%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, 6,2%-ban egyszeresen telítetlen és 1,6%-ban többszörösen telítetlen zsírsavakat, egész pontosan: telített zsírsavak: laurinsav 39-54%, mirisztinsav 15-23%, palmitinsav 6–11%, kapronsav 6-10 %, kaprilsav 6-9%, sztearinsav 1–4%; többi: olajsav (egyszeresen telítetlen) 4–11%, linolénsav (többszörösen telítetlen) 1-2%. Sűrűsége 25 Celsius fokon 0,915 g/ml.

Felhasználása
A kókuszolajat (főleg a finomított) használják főzéshez, főleg olajban való sütésnél. Kalóriatartalma kissé alacsonyabb más olajokénál (8,3 kcal/g).

A kókuszolaj sokak szerint:
– immunerősítő,
– gomba, baktérium és vírusölő, így segíti a Candida gomba elpusztítását is,
– segíti a fogyást és javítja a pajzsmirigy alulműködést,
– nem emeli a rossz kolesztein szintet,
– segíti a tápanyagok felszívódását,
– javítja az inzulin felszabadulását és csökkenti a glikémiás indexet,
– máj-, epe-, gyomor- és bélbetegségeknél ajánlott.

Mindezeken kívül tesztelték mint biodízel alapanyagot (pl. a Fülöp-szigeteken), motorok és transzformátorok kenőanyagaként, sőt gyomírtóként is.

Hidratáló és bőrfeszesítő tulajdonságai miatt kedvelt a bőrápolásban: egyszerűen felvihető nedves bőrre is, vagy a krémekhez adva, még táplálóbbá téve azt. Használható még fürdés előtti masszírozáshoz, fényvédőként, ajakápolóként és smink eltávolítására is. A hajat puhává és fényessé teszi, véd a klórtól. A szálkás, töredezett hajjal csodákat tesz.

A szappanokhoz adva dús habot eredményez, keményebbé teszi azokat. Nem szabad azonban túlzásba vinni, hiszen szárítja a bőrt! A Fisherman’s soap, mely kókuszolajból készül, az egyetlen a sós tengervízben is habzó szappan. Fehér színű, de idővel besárgul.

néhány kókuszolaj tartalmú szappanunk

Néhány kókuszolaj tartalmú szappanunk: Sapone N.4, Freschezza d’agrumi, Risveglio balsamico, W la schiuma, Baby Soap, Erbe Magiche sorozat, Profumi dell’orto, Ciuini, MarMorto, Argilla Verde, etc. (ld. Termékeink, Árlista)

forrás:
http://it.wikipedia.org/wiki/Olio_di_cocco
http://www.natur-all.hu
http://www.kókuszolaj.hu

Reklámok

Read Full Post »

Per vendere i propri prodotti è indispensabile farsi pubblicità. A chi fa piccole o piccolissime produzioni, oltre ai mercatini e al passaparola, per allargare la cerchia dei potenziali clienti – visti i costi rapportati ai reali ritorni resta ben poco oltre all’utilizzo oculato della rete. La raccolta pubblicitaria globale in Internet del resto ha già superato quella televisiva e della carta stampata . ….

Volevo fare una breve riflessione. Qualcuno si è mai chiesto perché in Italia sono pochissimi gli esempi di pubblicità comparativa? Pur essendo consentita, non si vede proprio. Anzi spesso le imprese si oppongono decisamente. Una volta in Rai c’era una trasmissione che mostrava dei test comparativi sui prodotti: è stata rapidamente chiusa.
A memoria ricordo solo – diversi anni fa – un esempio con un’acqua minerale (“Goccia di Carnia”) in cui una reclame mostrava una tabella contenente alcuni parametri chimici (propri e di altre marche note) scritti in etichetta.
E’ evidente che questo lo puoi fare se i tuoi parametri (o almeno qualcuno, su cui poi “batti” – p.es. poco Sodio, etc.) sono “migliori” degli altri, sennò ti dai la zappa sui piedi. Guardando sui vari brand posseduti da alcune multinazionali, appare evidente come un marchio non possa confrontarsi con altri perché semplicemente potrebbe appartenere alla stessa società. (tovább…)

Read Full Post »

portulaca oleracea

Portulaca oleracea ("grassina")

Sono nato in campagna e per la mia famiglia la coltivazione dell’orto ha rappresentato in passato una integrazione del reddito talvolta non trascurabile. Avendo visto alcuni indicatori quali ad es. l’incipiente crisi economica e la consapevolezza che i combustibili fossili saranno in futuro di sempre più difficile reperimento e a costi maggiori (da qui la nascita delle comunità di Transizione, dei movimenti sulla Decrescita, i GAS – Gruppi di Acquisto Solidale, la diffusione dei prodotti a km zero,  etc.), credo che tra alcuni anni chi avrà un pezzetto di terra disponibile sarà  – necessariamente – spronato a coltivarlo, magari come orto familiare. Anche molte specie arboree – viste ora solo come  “decorative” – potranno essere sostituite da piante da frutto, che hanno (estetica a parte) utilità superiore.
Ma non volevo però parlare di questo.
Mi sono sempre chiesto se dalle piante cosiddette «infestanti»  si può ricavare una qualche utilità.  I settori d’impiego possono essere vari: l’alimentazione (si mangiano anche le alghe!), la cosmesi, la farmacopea, l’industria (p.es. le biomasse, i biocarburanti, che spesso sono – a ragione – contestati perché sottraggono spazio prezioso alla produzione di derrate alimentari), etc..
Le piante infestanti sono viste da chi coltiva la terra  e ha cura dei giardini come dei nemici: sicuramente vanno controllate, ma se la natura le fa diffondere così facilmente, sarebbe necessario studiarle bene in modo da poter scoprire un qualche possibile beneficio (senza richiudersi in un solo  settore ma con “occhio” multidisciplinare).
(tovább…)

Read Full Post »

A len (Linum usitatissimum L., it.: lino) – népies nevén kultúrlen, termesztett len, házi len – a lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. 30–80 cm magasra nő, egyéves, kékvirágú, haszon- és gyógynövény.

len

Közép-Európában rostjáért és olajos magjáért termesztik: ezutóbbiak fényesek, sárgásbarnák, toktermésben (lengubó) fejlődnek, tojás alakúak, laposak, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek.

lenmag

A lent már az i. e. 14. században is termelték és gyógyszerként használták. Ezt bizonyítja, hogy a feltárt egyiptomi sírkamrákban találtak lenmagokat. i.e. 500 körül Hippokratész is gyógyszerként említi a lenmagot fájdalmak, hurut és hasmenés ellen. Theophrastus von Hohenheim (1493-1541) köhögés elleni szerként beszél a lenmagnyákról. Hieronymus Bock a lenmag orvosi alkalmazásáról részletesen írt. (tovább…)

Read Full Post »

Chi fa sapone naturale conoscerà senza dubbio in Internet il gruppo di discussione sul sapone e cosmesi naturale sulla piattaforma Yahoo http://it.groups.yahoo.com/group/sapone/      moderato dalle autrici del libro “Il tuo sapone naturale” (la cosiddetta  “bibbia” dei saponai italiani….- ediz. FAG),  Marina Tadiello e Patrizia Garzena.

Vengono spesso affrontati argomenti interessanti, che si avvalgono dei preziosi contributi di persone competenti (faccio un paio di nomi oltre alle moderatrici: Lamberto Formiconi e Angelo La Rovere, ma ve ne sono tanti altri …).

saponi al mare

Ns. saponi (luglio 2010)

(tovább…)

Read Full Post »

curlyfelt

Ho sognato un mondo arcobaleno

%d blogger ezt kedveli: